Ugrás a tartalomra
estreа
Estéink

Egy tavaszi est a belső udvarban: így készültünk a székek felállításáig

Hogyan lesz egy kopár belső udvarból egy este alatt szabadtéri basszushelyszín? Végigvesszük a tavaszi készülődés lépéseit, a helyszínbejárástól a kábelek elrendezéséig.

Bodnár Rékaszervező, helyszínfelelős
Egy tavaszi est a belső udvarban: így készültünk a székek felállításáig

Március végén kaptuk a hírt, hogy a belső udvar, ahol tavaly nyáron két estét is tartottunk, idén tavasszal is nyitva áll előttünk. Elsőként nem a hangosításon gondolkodtunk, hanem azon, hogyan fér el negyven ember úgy, hogy senki ne üljön a hangfalak mögé. A helyszínbejárásra egy szombat délelőtt mentünk, amikor még hűvös volt az árnyék, és az udvar kövezete vizesen csillogott a reggeli esőtől. A bejáráson kiderült, hogy a szemközti falról délutánonként visszaverődik a zaj, ezért a hangfalakat oldalra kell majd forgatni. A helyszín kiválasztásáról szóló jegyzetünket elővettük, és abból indultunk ki, hogy a jó udvar nem a méretén, hanem a csendjén és a bejárhatóságán múlik.

A bejárás: mit látunk, amikor még üres az udvar

A bejáráson hárman voltunk: Réka, aki a helyszínt felel, Dani, aki a hangosítást viszi, és én, aki a szervezést. Végigmentünk az udvar négy sarkán, és mindenhol megálltunk egy percre. A cél nem az volt, hogy eldöntsük, szép-e a hely, hanem hogy meghallgassuk, mit csinál a zaj. Az udvar két oldalán magas fal áll, a harmadikon egy alacsony kerítés, mögötte pedig egy másik ház udvara. Aztán ott van a bejárati kapu, ami alatt átjön a busz zaja a közeli utcáról. Ezt a pontot jelöltük meg először: ide kerül a keverő, mert innen halljuk a legjobban, mi történik kint és bent egyszerre.

Dani a helyszínen rögtön felmérte, hogy a szemközti falról visszaverődő hang miatt a hangfalakat nem lehet a szokásos módon, egymással szemben elhelyezni. Azt javasolta, hogy fordítsuk őket oldalra, a fal felé, és a székeket ívben rakjuk eléjük. Így a hang a közönség felé terjed, a falról pedig kevesebb verődik vissza. Ez a döntés később az egész este hangulatát meghatározta. A pincei hangosításról szóló jegyzetünk itt is hasznos volt: ugyanaz a logika, csak más térben.

Az udvar délelőtti fényben: a szemközti fal és a bejárati kapu, ahol a keverő helyét kijelöltük.
Az udvar délelőtti fényben: a szemközti fal és a bejárati kapu, ahol a keverő helyét kijelöltük.

A székek és a tér beosztása

A székek felállítása nem tűnik nagy feladatnak, pedig az. Az udvar kövezete nem teljesen egyenes, ezért először egy hosszú zsinórt feszítettünk ki a két sarok között, és ahhoz igazítottuk az első sort. Aztán soronként hátrafelé haladtunk, és minden sor után ellenőriztük, hogy a szélső székek még lássák a hangfalakat. Negyvenkét széket raktunk ki, és a végén kiderült, hogy a hátsó sorból ketten már csak a hangfalak tetejét látják. Ezért a hátsó sort kicsit megemeltük, és oldalra toltuk, hogy a bejárati kapu mellett is maradjon hely a mozgásra.

  • A hangfalakat oldalra forgattuk, hogy a falról kevesebb hang verődjön vissza.
  • A székeket ívben raktuk, a hátsó sort megemeltük és oldalra toltuk.
  • A keverőt a bejárati kapu mellé tettük, hogy a kint és bent zaját egyszerre halljuk.
  • A kábeleket a fal mellett vezettük el, hogy senki ne botoljon meg bennük.

A kábelek elrendezését délutánra hagytuk, amikor már tudtuk, hány hangfal és monitor kell. A fal mellett vezettük el őket, és ahol át kellett menni a kövezeten, oda szőnyeget tettünk. Ez a kis részlet később sokat számított: este senki nem botlott meg, és a kábelek sem csúsztak el. A kábelek melletti esti munkáról szóló írásunkban ugyanezt a rutint írtuk le, csak most tavaszi fényben kellett alkalmazni.

A próba és az este

A próbát hat órára tettük, amikor már lement a nap, és az udvar falai visszaadták a hűvösebb levegőt. Dani végigment a hangfalakon, és a keverőn beállította a szinteket. A legnagyobb meglepetés a bejárati kapu felől jött: ahogy besötétedett, a buszok zaja jobban hallatszott, mint délelőtt. Ezért a keverőn egy kicsit visszavettünk a mélyekből, hogy a basszus ne nyomja el a beszédet. A próba végére az udvar megtelt a székekkel, és mi már csak a részleteket igazítottuk.

A legtöbb munkát nem este, hanem délelőtt végezzük. Ha a székek és a kábelek rendben vannak, akkor este már csak a zenére kell figyelni.

Bodnár Réka, szervező, helyszínfelelős

Az este végül csendesen indult, és ahogy hűlt a levegő, egyre többen jöttek ki az udvarra. A székek íve jól működött: a hátsó sorból is lehetett látni, és a kapu melletti helyen is maradt mozgástér. A hangfalak oldalra forgatása miatt a szemközti falról kevesebb visszaverődés jött, így a basszus tisztábban szólt, mint tavaly. A nyári esők után módosított hangosítási rutinunkból annyit tartottunk meg, hogy a kábeleket mindig a fal mellett vezetjük, és a szőnyegeket előre készítjük.

Mit tanultunk ebből a tavaszi estéből

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a szabadtéri est sikere nem a koncerten, hanem a délelőtti munkán múlik. A helyszínbejárás, a székek íve és a kábelek elrendezése mind olyan dolog, amit előre el kell dönteni. Ha ezek rendben vannak, este már csak a zenére kell figyelni. A második tanulság, hogy a városi udvarokban a zaj nem állandó: a buszok, a szomszédok és a szél is változtatnak rajta. Ezért érdemes a próbát a sötétedés utánra tenni, és a beállításokat az esti viszonyokhoz igazítani.

A következő estére két dolgot viszünk tovább: a székek ívét és a hangfalak oldalra forgatását. A vidéki pincékről és udvarokról szóló jegyzetünk alapján pedig arra készülünk, hogy a következő helyszínen még a bejárás előtt megkérdezzük, merre jár a busz. Ha ezt tudjuk, a keverő helyét is könnyebb lesz kijelölni.

Gyakori kérdések

Mikor érdemes elkezdeni a szabadtéri est előkészületeit?

Nálunk a helyszínbejárás legalább két héttel az este előtt történik, délelőtt, amikor még üres az udvar. Így van idő a székek ívét és a kábelek útját is kipróbálni.

Miért forgatják oldalra a hangfalakat egy belső udvarban?

Mert a szemközti falról visszaverődő hang elnyomhatja a basszust. Ha a hangfalak oldalra néznek, a hang a közönség felé terjed, és kevesebb verődik vissza a falról.

Hogyan lehet elkerülni, hogy a kábelekben megbotoljanak?

A kábeleket a fal mellett vezetjük, és ahol át kell menni a kövezeten, oda szőnyeget teszünk. Így este senki nem botlik meg, és a kábelek sem csúsznak el.

ÍrtaBodnár Rékaszervező, helyszínfelelős, Estrea